Van egy jó,-valóban jó? -hírem. Én is megkaptam a chipemet ,ha elkallódnék már  könnyebben visszatalálhatnék a gazdihoz. Bár ez sem valószínű, mert amilyen szép és intelligens vagyok, valószinű hogy a megtaláló megtartana magának. Ezért én sohasem csavargok el a  gazditól ,így szükségem sem volt erre a kötelező kütyüre.

2013.november. A gazdim napok óta szomorú ,mert sajnos beteg lettem . Egy vidám októberi estén miután nagyot hancúroztunk barátommal Foltos kutyával a gazdi behívott bennünket mert beesteledett. Alighogy bementem a konyhába egy őrült roham tört rám, rángatóztam,habzott a szám . A gazdim felkapott nyugtatgatott és nagyon megijedtünk. Pár másodperc után elmúlt a rángatózás. Fél óra múlva újra jelentkezett. Gazdim  azonnal felhívta a doktort és máris kocsiba ültünk és mentünk a rendelőbe. A doki megvizsgált,nagy nehezen sikerült neki egy kis vért kisajtolni tőlem,hogy megmérje a vércukromat. Mondanom sem kell hogy rendben volt,ugyanis vigyázunk a helyes étkezésre. Délelőtt zöldség, délután husi. A baj nagyobb mint gondoltuk a Doki véleménye,hogy epilepsziás vagyok. A gazdi nagyon ,nagyon szomorú lett. Kaptam egy szurit amitől kicsit megnyugodtam, majd másnap reggel újra előjött a szörny és délután is. A gazdim szinte egész nap a karjában tartott és úgy éreztem a roham ezáltal sokkal gyengébb volt, és gyorsan elmúlt. A tabletta amit kaptam kicsit melankólikussá tett.Múltak a napok és a szörny nem jelentkezett. Három hét után viszont egy napon újra megjelent igaz csak egyszer. Most úgy érzem hogy öregszem, tompulnak az érzékszerveim ,és mintha a látásommal is gond volna. A  gazdimon csüngök éjjel nappal, mert ott érzem a biztonságot.Vajon mi ez a furcsa állapot. Ha valaki jó tanáccsal szolgálna megköszönnénk!